A bábjáték személyiségformáló hatása
Horváth Judit gyógypedagógus írása


A bábjáték sokoldalú, komplex hatása miatt nagyon alkalmas módszer a gyermeki személyiség fejlesztésére. A bábjáték a gyermek számára elsősorban játék, tehát felhőtlen örömet jelent. Így játékos módon sajátít el ismereteket, teremt kapcsolatot a világgal, a közeli és a távoli környezettel, s élményeit, benyomásait játékosan dolgozza fel. Amellett, hogy önfeledten játszik, észrevétlenül rendezi a külvilágból szerzett ismeretanyagot, s gyakorolja a logikus gondolkodást.

A bábjáték elsősorban esztétikai hatású, így alkalmas eszköze a vizuális nevelésnek. A bábu egyrészt látvány, melynek formái, színei keltik az első benyomást, másrészt mozgó figura. A benne rejlő mozgatási lehetőség cselekvésre, tevékenységre készteti a gyermeket. A bábu – amellyel játszani, manipulálni lehet – kedvezően motiválja a gyermek megismerő tevékenységét, sőt, érdeklődését, figyelmét tartósan fenn tudja tartani, ezért az értelmi funkciók fejlesztésének is hatásos eszköze lehet. A bábjáték az a varázslatos eszköz, amellyel a gyermek a már meglévő ismereteit rendszerezni tudja, összehasonlításokra, megkülönböztetésekre, csoportosításokra, következtetésekre, általánosításokra, sőt, ítéletalkotásra lesz képes.

Érzelmek irányítják akaratunkat, tetteinket, érzelmek által ébrednek fel bennünk az erkölcsi normák. Általában az érzelmeken keresztül ismerjük fel a jót, a rosszat. Az érzelmek kivetítését, azok reakcióját biztosítják a jó bábdarabok. Elfojtásokat, vágyakat, indulatokat lehet rajtuk keresztül kiélni, erősnek, hatalmasnak, csodálatosnak, hősnek lehet lenni, büntetni és jutalmazni lehet. S mindezt úgy, hogy a valóságban nincsenek következményei. A negatív indulatok levezetődnek, feloldás, megtisztulás jön létre. Azután pozitív indítékokat és probléma-megoldási lehetőségeket nyújthatunk a gyermekeknek a bábjátékon keresztül.

Környezetünknek hihetetlenül nagy hatása van a beszéd kialakulására. A kisgyermek érzelmileg meleg, beszédes környezetben szinte észrevétlenül tanul meg beszélni, de bármilyen érzelemzavar lép fel benne, beszédében is megnyilvánul. A bábjáték színes világa örömérzetet, vidámságot kelt a gyermeki lélekben, s ez a beszédét is színesebbé teszi. A bábjáték élményeket hordoz, közvetít, átélést jelent. A gyermekre különösen jellemző az élménygondolkodás. Egy-egy elvont fogalmat – mint pl. becsület, bátorság – a bábjáték jobban közvetít élményeken keresztül, mint bármilyen nevelési célzatú hegyi beszéd.

A játék formai részéből meg tudjuk ítélni a gyermek mozgásfejlődését, találékonyságát, megfigyelő- és alkalmazkodóképességét, beszédfejlődésének fokát és minőségét. Ha csoportban játszik, játék közben szociális képessége, érzékenysége nyilvánul meg leplezetlen és természetes formában. A rejtett agresszió, a fokozott ingerlékenység, a hatalmaskodás, a szeszélyesség, az ellenségeskedés hamar felszínre kerül. Ugyanígy a gátoltság, a félénkség, a túlzott engedelmesség és a bohóckodás is.

A szereplés jelentősége
A szereplés szükséges és elkerülhetetlen helyzet az életben. Közösségi élet nincs szereplés nélkül, ezért a szereplés nemcsak eszköz bizonyos hatások elérésére, hanem egyúttal cél is, mert a gyermeknek meg kell tanulnia jól szerepelni.
A bábjátékos szereplés nem a megszokott nyilvános szereplés, ahol az ember fizikai valóságában jelenik meg a közönség előtt, hogy énjét megmutassa, hanem a bábuval azonosult énjét mutatja meg a bábu személyiségében és alakjában. Ez pedig minden másfajta szerepléstől eltérő művészeti és lélektani helyzetet teremt. Megmutatom magam, de ugyanakkor rejtve is maradok. Ezért az én-kitágítással és az én-beszűkítő állapottal járó veszélyek kisebbek a bábjátéknál. A szereplés pozitív lehetőségei viszont annál nagyobbak: félénk, gátolt gyermekek bábjáték közben felszabadulnak, személyiség-fejlődésük egészségesebbé válik.

A bábjáték azért hatásos, mert
* képszerű, s ez megfelel a gyermek vizuális beállítottságának,
* dramatikus, ezért megfelel a gyermeki léleknek,
* mozgásra épül a cselekménye, a gyermek a saját mozgásához hasonló mozgásokra jól reagál, s a mozgásos élmény örömet jelent számára,
* jelképes, s így a bábjáték a jelképes, mesei történésmódjával a gyermek gondolkodásmódjának jobban megfelel.
* csodálatos, mert az élettelen bábu megelevenedik, élni kezd, s ez a csoda újból átélhető valóság. A varázslat a gyermek előtt történik meg, s még akkor is élvezi, ha a bábut ő maga mozgatja.
* az érzelmek kivetítését, lereagálását biztosítja, elfojtott vágyakat, indulatokat, érzelmeket lehet kiélni, félelmeket feloldani.
* művészi erejével hat.

Hasznos eszköz jellege abban rejlik, hogy a bábjátéknál mozgás és szó egybekapcsolásából alakul ki a játék, s ez a két tevékenység fejlesztő hatással van a gyermek szem-kéz mozgásának összerendezésére és a beszédkészség fejlesztésére egyaránt. Önállóságot kíván a gyermektől, s ez önbizalmat ad. A bábu eleven lény benyomását kelti, s így látás, hallás és tapintás élmény formájában nyújtja az ingereket, ezért alaposabb megismeréshez és ismeretszerzéshez vezet. A bábu élőként hat, így fejleszti a gyermek érzelmi, akarati életét és fantáziavilágát, tehát jellemet- és akaratot formáló eszköz is.

A bábjáték nemcsak az ép gyermekeknek ad különleges élményt, hanem a fogyatékkal élő gyermekeknek is. Éppúgy alkalmas a speciális nevelési szükségletű gyermekek fejlesztésére, nevelésére, mint az ép gyermekek esetében, ezért a gyógypedagógiában is alkalmazzák a bábjátékot.