Köszöntő   Hírek   Mazsola Játszó   Manócska Muzsika   Rólam, munkámról   Hol, mikor?   Fotógaléria   Mazsola és     Manócska   Mindennapokra   Receptek Barkácsötletek   Dalok, mondókák   Bábjáték   Drámapedagógia   Írásaim   Rendezvények   Sajtósarok   Ajánló   Kapcsolat     Receptek | Barkácsötletek   Kedves anyukák, apukák, nagyszülők és gyermekvigyázók! Ez a menüpont azért született meg, hogy mindannyian átérezzük, hogy a Mazsola Játszó és a Manócska Muzsika foglalkozásokon játszott ölbeli játékok, énekek, mondókák, játékötletek és a bábozás nem heti egy alkalmas dolgok. Csak egy ízelítő, ötletadó, ahonnan sok minden elleshető és továbbfűzhető. Válogassatok és használjátok szabadon, ami tetszik nektek vagy gyermekeiteknek. Játszatok, énekeljetek sokat a hétköznapokon. Ebben segítségetekre lesz a Dalok és mondókák menüpont. Az Olvasnivalók cikkei szinte mind arról szólnak, hogy a mindennapokban, miért és hogyan játszunk gyermekünkkel. Praktikák, melyek az anya-gyermek kapcsolatát építik. Egyszerű, mindenki által követhető, játékformákról van szó, melyek egy életre megalapozzák a gyermekek érzelmi biztonságát és a szüleikbe és a világba vetett hitüket. Drámapedagógia és Bábjáték menüpontok is a mindennapokban megvalósítható érzelmi, és művészeti nevelés fontosságát hirdetik. Azt hiszem, hogy aki hozzám jár, annak nem kell magyarázni, hogy miért a „cini-cini muzsikára” billegünk a „mérleg vagyok billegek, kezeimbe súlyt teszek” helyett (ami persze nem bűn, de ha választhatunk...). Talán csak ennyit útravalóul, hogy ha választhatunk, válasszuk mindig azt, ami közelebb áll a természethez, a kultúránkhoz, ... a ... a dédihez. Itt is megemlítem, hogy egészségesen fejlődő gyermekeknek egészen kisiskolás korig nincs szükségük semmilyen fejlesztésre, tanításra. A szülővel való közös játékkal, élő énekszóval és szabad mozgáson keresztül maguktól fejlődnek a gyermekek. Megboldogult Mariska néni, aki 80 fölött még biciklivel járt a vasárnapi misére Velencén, mondta sokszor: „a gyerek megnő, ha pad alá teszik is.” Valóban, és a legfontosabb, hogy boldog legyen, gyerekként, és később felnőttként. Ez az érzelmi nevelés lényege, érzéseket adjunk, élményt, örömöt a játékban, később a tanulásban is. A mindennapi hancúrozásban legyünk bátrak, kezdeményezőek. A térben való mozgás, a testtudat alakulása, a mozgáskoordináció így természetesen alakul. Az ölbeli játékokat és a nagymozgásos játékokat a gyermekek temperamentuma, igényei és pillanatnyi kedvük szerint játsszuk. Sose erőltessük, és tartsuk tiszteletben, ha valamit nem szeretne kipróbálni, játszani. Időről időre vissza lehet térni a játékra, hátha megjön hozzá a kedve. A legfontosabb, hogy adjunk időt gyermekünknek, hogy saját tempójában fejlődhessen. Bízzunk gyermekünkben, fogadjuk el, ha lassabb vagy gyorsabb, mint várnánk, ne hasonlítsuk magunkhoz, a testvéréhez és a szomszéd gyerekéhez sem. Válasszunk megbízható gyermekorvost, ha a gyermek fejlődésével gond van, jelzi és szakrendelésre küld Ne hagyjuk, hogy a sok információ, mely árad felénk bizonytalanságot, fölös félelmet keltsenek. Jó, ha tudjuk a mozgásfejlődés szakaszait. Valóban a nagymozgásokon keresztül visz az út a finommotorikáig és a mozgásfejlődés valóban kihatással van a későbbi tanulási folyamatra is, a beszédfejlődésre, az íráshoz, olvasáshoz szükséges részképességek alakulására. Az információdömping miatt van olyan kismama, aki már előre tart a mászás kihagyásától, pedig akik, kihagyják, nem feltétlen látják ennek kárát. Más kérdés, hogy a tanulási zavarokkal küzdő gyermekek nagy része valóban kihagyta annak idején ezt a mozgásformát. Csak szakemberre hagyatkozzunk, ha kételyeink vannak, ne őrlődjünk magunk. Idő! Legyen ideje a kisgyermeknek magára, egyedüli játékra is, elég ha egy légtérben teszünk veszünk olykor. Szenteljünk mi is időt rá, ha lehet, használjuk ki minél jobban az első három évet. Ez nem jelenti azt, hogy három éven át reggeltől estig énekelünk, játszunk a gyermekkel. A babának akkor a legjobb, ha az anyukája jól érzi magát a bőrében. Ezért, ha nem is könnyű, alakítsuk napjainkat úgy, hogy jó legyen nekünk is, saját dolgainkat is el tudjuk intézni és pihenni is tudjunk a gyermek mellett. (Az első három hónapban mindent a baba igényei szerint tegyünk, éjjel, nappal ... Ha gyermekünk ölbe, közelségünkre vágyik azt később is vegyük komolyan.) Pár dolog amit javaslok: A hordozókendő használata, minél több testkontaktus és más okok miatt is. Ringatható bölcső. A hordozható autóülést csak utazáshoz és hordozáshoz használjuk! Szabad mozgástér kialakítása! (Nem jelenti azt, hogy a járóka mértékkel történő használata ne volna jó!) Nagyobbaknak egy ponton felfüggesztett hinta, mely minden irányba ki tud lengeni. Friss levegő, homok, víz, avar, kavics, domb, kertélmény ... Vissza a természetbe! Sok-sok ölbeli játék! Danászás, altatódalok! Mese, könyv, bábok… Megfelelő mennyiségű inger! Se túl sok, se túl kevés (figyeljük a baba jelzéseit!)! Maszatolásra legyen mód, két évesen ujjfestékkel már nyomot hagyhatunk a papíron, ne féljünk az anyagoktól, nem bánjuk, ha koszos lesz gyermekünk a felfedezés erejéig!! Homokozás!, Nyáron sarazás, iszapozás! Pozitív kommunikációról, a szeretet tartályról és a szeretet 5 nyelvéről az ajánlóban találtok könyveket. További öletekhez, gondolatokhoz kattints a bábjáték, olvasnivalók, drámapedagógia, dalok, mondókák menüpontokhoz. Jó játékot mindenkinek! Judit Otthoni játékötletekhez ajánlom: Megjelent Kerekítő ölbeli játékok, mondókák című kötetem, belelapozhatsz a www.kerekito.hu oldalon. Megjelent Álomkóc altatódalos CD-nk! Részletek itt