1. BEVEZETő
 2006-ban
Mazsola Játszó néven,
bábos-énekes tornafoglalkozást
indítottam egy és négy
éves kor közötti gyerekeknek
és családjaiknak. Az együtt
eltöltött jó hangulatú
és tartalmas órácska
sok örömet rejteget gyermeknek és
szülőnek egyaránt.
A foglalkozás nem véletlenül
kapta a Mazsola Játszó nevet.
Ebben az életkorban és később
is, -egészen iskolás korig-
az egészségesen fejlődő
gyerekeknek nincs szükségük
semmilyen fejlesztésre, tanításra.
JÁTSZUNK, a gyermekek ösztönös
utánzási vágyára
építve. (A foglalkozások
során semmilyen elvárást
nem támasztunk a gyerekek felé,
kedvük szerint vesznek részt,
mind az ölbeli és mozgásos
játékokban).
A foglalkozások tartalmilag és
felépítésükben igazodnak
ehhez a korosztályhoz. A szülők
új ötleteket kaphatnak az otthoni
hancúrozáshoz, a tornaeszközök
egy része pedig olyan új dolgok
kipróbálására
alkalmasak, melyekre otthon nem biztos, hogy
lehetőség nyílik.
 Előkerülnek
olyan dramatikus jellegű mondókák,
versek, énekek, melyek a kicsik érzelmi
világát gazdagítják.
Nem kell messzire mennünk, közismert
ölbeli játékaink is kíváló
példák erre, nem kell hozzá
más csak az ölünk, a hangunk,
a kezünk. Felelevenítjük
régről ismert énekeinket,
duruzsolókat, höcögtetőket
és újakkal is gazdagodhatunk,
ezzel építve az anya és
gyermeke közötti kapcsolatot.
Egyre szélesebb körben elfogadott
és bizonyított tény,
hogy a felnőttkori boldogulás
nem az értelmi intelligencia és
a későbbi iskolai bizonyítvány,
hanem sokkal inkább az érzelmi
intelligencia függvénye. Ez részben
öröklött, részben pedig
a környezet, család hatására
alakul ki, születésünktől
fogva.
A drámapedagógia módszerei
áthatják az óra bábos,
irodalmi és zenei részeit. A
drámai elemek társművészetekkel
karöltve, közvetett módon
vannak jelen a foglalkozásokon. A „mintha”
játékok során, mely hol
az óra felvezetését,
hol a mozgásos játékokat
vagy a zenei részt kísérik,
a szülők közreműködésére
nagyban számítok.
Előhívjuk magunkból a
gyermeket, gyermekeink kedvéért.
A szülő és gyermeke közötti
kommunikációt, megértést
segítjük ezzel. Megőrizzük
gyermekünk kreatív játéktevékenységét,
gondolkodását, gazdag képzeletvilágát,
mely kezdetektől fogva bennük van.
Ennek a batyunak, mely szerencsés esetben
sírig kísér, a kötőkéje
hasonlatos egy érzelmek sokaságából
sodort fonálhoz. Minél vastagabb,
annál tartósabb, minél
színesebb, annál kevésbé
fakul az idő múlásával.
A batyu szövőszéken készül,
melyek mellett a szülők néha
éjt nappallá téve szorgoskodnak,
olykor nyüstölnek is, és
napról-napra csodálják
munkájuk gyümölcsét.
Minden tőlem telhetőt megteszek,
hogy a Mazsola Játszó foglalkozás
egy ici-pici cérnaszál lehessen
a gyermekek batyujában, és kívánom,
hogy mindig legyen benne elég útravaló,
lelki táplálék, hamuban
sült szeretet.
2. A FOGLALKOZÁSOK
CÉLJA
 A
Mazsola Játszó foglalkozások
célja, hogy a szülők kedvet
kapjanak egy kis otthoni bábozáshoz,
énekléshez vagy ölbeli
játékhoz, csemetéik nagy
örömére. Sokat mozgunk célirányosan
és szabadon is, ezért könnyű
kifigyelnünk, ha akad olyan mozgásforma,
amely otthoni bátorítást
is igényel (erről bővebben
a mozgás részen olvashattok).
A közösségi élethez
való szoktatás első lépéseként,
a gyerekek kapcsolatteremtő készségét,
empátiáját, önkifejező
képességét segítheti
a csoport, melyhez rendszeresen vagy alkalmanként
is lehet csatlakozni. Ebben a korban a legfontosabb,
hogy harmónikus anya-gyermek kapcsolat
alakulhasson ki, hiszen a családon
belüli érzelmi biztonság
hátterével képes a csemete
nyitni a külvilág felé.
A korai anya-gyermek kapcsolat az alapja és
meghatározója a későbbi
társas kapcsolatoknak. A foglalkozáson
ezért fontos szempont, hogy az anyuka
gyermekével együtt örülhessen
egy-egy megszülető örömteli,
meghitt pillanatnak.
A Mazsola Játszó foglalkozás
jó alkalom ahhoz, hogy gyermeküket
új környezetben, új oldalukról
ismerhessék meg az édesanyák
és édesapák. Jó
ha olyannak fogadják el őket,
amilyenek (a zárkózottabbakat
hagyjuk szemlélődni, a tevékenyebbeket
pedig hagyjuk tenni-venni). Ebben az életkorban
fontosnak tartom, hogy a gyerekek önmaguk
lehessenek. Igyekszem olyan légkört
kialakítani a foglalkozásokon,
hogy a szülők gyerekeikkel elvárások
és teljesítménykényszer
nélkül vehessenek részt
a játékokban.
Az órák vázát
adó, korhoz illő bábjelenetek
és drámajáték-elemek
nemcsak a gyerekek képzeletének
megmozgatására alkalmasak, hanem
a világ megismerését
is szolgálják. Fontos a játékosság,
mely nemcsak a szülő-gyermek kapcsolatot
mélyíti, hanem a gyermekeinkkel
együtt töltött mindennapok
nehezebb helyzeteiben is segítségünkre
lehet a későbbiek során
is. Bővebben írok erről
a készülő Mindennapokra
menüpontban.
3. AZ ÓRÁK
FELÉPÍTÉSE
1. bábos bevezető, 2. ölbeli
játékok, hangszerjáték,
ismételt és új dalokkal,
mondókákkal, 3. állandó
jellegű „átmozgató”
mozgássor, mely sokszor irányított
tornaszeres játékkal egészül
ki, 4. szabad mozgásos, tornaszeres
rész.
Az ünnepi alkalmakon a bábos,
énekes részek és az élő
hangszerjáték nagyobb szerephez
jut, ezért ezeknek a foglalkozásoknak
a felépítése eltér
a megszokottól.
4. BÁBOZÁS
 Az
óráknak állandó,
biztonságot nyújtó kerete
van: Mazsola és Manócska köszöntik
és búcsúznak a gyerekektől.
Minden alkalom Mazsola és Manócska
párbeszédével indul,
ez a ráhangolódást, figyelemfelkeltést
szolgálja, és egyben felvezeti
az óra további részét.
Ezekben a pár perces bábjelenetekben
nemcsak az adott évszakra, jeles napokra
utalok, hanem fellelhetők a szülő-gyermek
kapcsolat mindennapjai. S bár elsősorban
a gyerekek szórakoztatására
találtam ki, közvetetten nevelő
hatású lehet. (Talán
több mint érdekes, amikor a kis
kétévesünk azt látja,
hogy Mazsola olykor nemet mond, alkudozik,
akaratoskodik. Persze minden megoldódik,
hála Manócska türelmének,
találékonyságának,
kompromisszumkészségének.)
Mazsola és Manócska oldalon
megtekinthető egy ízelítő
azokból az életképekből,
melyek a bábos jelenetek részei.
A gyerekek, bár koruknál fogva
most még inkább csak nézői,
mint résztvevői a bábjeleneteknek,
mégis közvetlen közelről
ismerhetik meg a bábok világát,
táplálva szeretetüket a
bábozás iránt. A Mazsola
Játszó ilyen tekintetben a későbbi
bábelőadások, bábszínházak
előszobája lehet.
 A
bábok mások és olykor
érdekesebbek minden másnál,
egy külön világot idéznek,
a gyerekek erre ösztönösen
ráéreznek. Mazsola és
Manócska életre kelnek, egyéniségük
hűen őrzi Bálint Ágnes
által megálmodott karakterüket.
Általánosságban elmondható,
hogy az aprócska jelenetekre az egy
és másfél éves
gyermekek felfigyelnek és kezdik magukban
bontogatni az értelmét, másfél,
két évesek már meg is
értik, a három év körüliek
pedig már olykor be is kapcsolódnak
habitusoktól függően, és
ezzel utat nyitnak az interaktív bábjáték
felé, melynek a játékon
túl jelentős áttételes
hatása van az értelmi és
érzelmi fejlődés különböző
területeire.
A foglalkozásokon használt többi
báb az állatos versek, mondókák
és dalok kísérőjeként
szerepelnek, elsősorban az érdeklődés
felkeltésében segítenek,
megszólalnak és egyszeriben
többé válnak, mint egyszerű
szemléltetőeszköz. A foglalkozásokon
használt bábok a fenti képeken
láthatóak.
5. ÖLBELI JÁTÉKOK,
ÉNEK-ZENE
 Az
ölbeli játékok, a közös
mondókázás és
éneklés, nemcsak a beszédértést,
ritmusérzéket fejlesztik. Segítik
a világ megismerését,
és számos áttételes
hatásuk van a személyiségfejlődésre
és értelmi képességek
alakulására. Ami talán
még fontosabb, hogy szoros érzelmi
kapcsolatot eredményez gyermek és
szülő között. Ezek olyan
páratlan pillanatok, amikor megérintjük,
megöleljük, cirógatjuk gyermekünket
a kezünkkel, és bizony a hangunkkal
is körülöleljük.
A test közelség, testkontaktus
ebben az életkorban kiemelt szerepet
játszik. Az ölbeli játékok,
melyet a drámapedagógia bizalmi
játékoknak hív, képesek
olyan érzelmi közeget teremteni,
melyben az egymásra figyelés,
a szeretet kifejezése, az anya és
a gyermek közötti metakommunikáció
fokozottan jelen van, és a kicsik testi-lelki
fejlődését szolgálja.
 Ezek
közt megtalálhatjuk a höcögtetős,
lovagoltatós, tenyérsimítós,
csiklandozós, arc cirógatós,
vonatozós, táncoltatós,
hintáztatós, dögönyözős
játékokat. Használatuk
a hétköznapokban segítik
a gyermekeket anyanyelvük elsajátításában,
és ezek egyben a korai zenei és
érzelmi nevelés alapkövei.
A foglalkozások mondóka- és
dalanyaga alapvetően népi eredetű,
elsősorban Forrai Katalin, Gabnai Katalin
és Sándor Ildikó erre
a korosztályra vonatkozó gyűjtéséből.
Hangulat keltésre használt versek
szépirodalmi eredetűek (Weöres
Sándor, Kányádi Sándor
…)
A dramatikus jellegű játékszövegek
közül a prózai, mondóka
jellegű, vagy énekes felelgetős
szövegekkel ismerkednek a mamák,
amelyeket a felnőttek alkottak a kisgyermekek
számára, sok sok évvel
ezelőtt. Ezek a felnőttek alkotta
gyermeköltészet kincsei, tulajdonképpen
„ál”párbeszédek,
hiszen a kisgyermek gyakran még nem
is tud beszélni, amikor ezeket játszuk.
Legnépszerűbbek egyes állathangutánzók
de van olyan, énekes felelgetős
játék, melyet ölbeli játékként
csalogatunk elő (pl.: Szita, szita szolgáló…).
Ami zenepedagógiai szempontból
ebben a korban fontos és indokolt,
hogy minden alkalommal sokat énekelünk,
és az énekek egy része
a kicsiket otthonukba is elkísérhetik.
A szülőket arra biztatom, még
ha mások előtt nem is szeretnek,
gyermekeik kedvéért mégis
énekeljünk együtt a foglalkozásokon.
A foglalkozásokon alkalmanként
gitáron és furulyán játszom.
Az élet első éveiben a
gyerekeknek az a fontos, hogy szívből
jöjjön a dal és ez a mindennapokban
jó hangulatú együttlétekhez
vezessen (altatást, vigasztalást,
örömeink és bánataink
kifejezését segítik az
énekek). Mindez nem zenei képzettség
kérdése – ajándék
gyermekünknek.
6. MOZGÁS
A hintáztató-takaró,
a mászóalagút, a trambulin,
az egyensúlyozó teknő,
a babzsákos, hullahoppos és
labdás játékok akarva,
akaratlanul fejlesztik a mozgáskoordinációt,
egyensúlyérzéket, testtudat
kialakulását, segítik
a térben való tájékozódást.
A nagymozgások összehangoltsága
ösztönzőleg hat a kismozgások,
a kézügyesség alakulására,
kihathat a beszédfejlődésre
és segíti az idegrendszer érési
folyamatát.
A tornaszerek egy részét körforgásban
használjuk, időről időre
minden előkerül (csoportdinamikától,
létszámtól is függhet,
mikor, mire kerül sor). A foglalkozások
során az egy és négy
éves korú gyermekek ugyanazokat
a tornaeszközöket próbálhatják
ki. Természetesen a csoport legkisebbjei
és legnagyobbjai nem azonos szinten
boldogulnak egy-egy játékos
feladattal, van amit a kisebbek szülői
segítséggel tudnak kipróbálni,
a nagyobbak már önállóan
is. A gyakorlatban ez sokszor differenciált
játékmenettel valósul
meg. Például, mikor a mákoskalácshoz
hazacipeljük a mákoszsákot,
míg a három év körüliek
próbálgatják hátukon
vinni a babzsákot, addig a kisebbeket
a szüleik cipelik, „mákos-zsákként”.
Egyes tornaeszközök, pozitív
pszichés folyamatokat indíthatnak
el. Például a több méteres
mászóalagútba a szülők
nem tudják követni gyermeküket,
így a gyermekek indulás előtt
mérlegelik magukban, hogy van-e kedvük,
bátorságuk egyedül megtenni
ezt az utat. Egyes nézetek szerint
szülési élmények,
(’elszakadás’, ’kijutás
a világba’) kerülhetnek felszínre.
Mindenesetre előbb vagy utóbb
az említett gátlások
feloldódnak. Ha a tartózkodóbb
gyermekek látják, hogy társaik
örömüket lelik ebben a játékban,
motiválóan hat rájuk,
és idővel ők is csatlakoznak.
A mászóalagút különösen
hasznos lehet abban az esetben, ha a csemete
korábbi mozgásfejlődése
során ’kihagyta’ a négykézláb
mászás szakaszát.
A mászás a legösszetettebb
mozgásforma, váltott irányú
kéz-láb mozgás, mely
az agy féltekéinek összerendezettségét
igényli, és egyben visszahatással
is van annak működésére.
Itt említeném meg, hogy használok
egyes Ayres terápiás tornaszereket
is, természetesen nem terápiás
céllal, hanem prevenciós, és
fejlesztő hatású játékszerként,
melyek segítségével a
gyerekek "próbálgathatják"
egyensúlyérzéküket,
tapintásukat, koordinált mozgásukat.
Az egyensúlyszerv, mely egy agyi működési
rendszer része, alapvető érzékszervünk.
A magzat - egyensúlyszerve, a belsõ
fülben lévõ labirintusszerv
segítségével - már
8-10 hetes korában észleli a
gravitáció változásait,
és képes ezekre mozgással
válaszolni.
Ayres amerikai neuropszihológus szerint
az érzékszervi integráció
folyamatában az egyensúlyszervnek
kulcsfontosságú szerepe van.
Ez a rendszer folyamatosan értesül
az érzékszerveinkből valamint
a testünkbõl - izmainkból,
izületeinkből - származó
információkról. Ezeket
összerendezi egymással, és
részt vesz a mozgásválasz
megszervezésében. Ayres azt
tartja, hogy az egyensúlyszerv fejlesztése
serkenti a többi érzékszerv
fejlődését. Az új
és új helyzetekhez való
mozgásos alkalmazkodás serkenti
az idegrendszer érését,
mivel az idegrendszer minden helyzetre a lehető
legjobb mozgásválaszt próbálja
adni.
Célom, hogy a térben való
mozgás számos formáját
kipróbálhassák a gyermekek,
melyre különösen nagy szükség
van esős napokon, amikor nem tudnak
eljutni a játszótérre.
7. A KAPCSOLATTEREMTő-KÉPESSÉG
ALAKULÁSA
 Az
óvodát megelőző
korosztály életében a
legfontosabb és legmeghatározóbb
kapcsolat, az anya-gyermek, család-gyermek
kapcsolata. Hasonló korúakkal,
olykor még óvodai kiscsoportban
sem születik meg az együttjátszás.
Három, négy éves korig
a gyermekek inkább egymás mellett,
mint egymással játszanak.
Mégis a gyermekek szocializációja
szempontjából fontos lehet,
hogy a foglalkozásokon egy kicsit már
társasági szinten is kipróbálhatják
magukat. Olykor osztozni, kivárni kell
és persze odafigyelni egymásra.
Itt még mindez szülői segítséggel
történik.
A közösségi élmény
alakulásához hozzájárul
a közösen fogott selyemtakaró,
melyben labdát táncoltatunk,
szelet, hóesést idézünk.
A gyerekek megfigyelik, hogy mi magunk, sokan
és sokfélék, hogyan tudjuk
együtt jól érezni magunkat.
Az órák kiszámítható
felépítése (mely nem
jelent tartalmi állandóságot,)
növelik a gyerekek magabiztosságát.
Otthonukon kívüli, új,
közösségi közegben így
rövid időn belül könnyen
kiigazodnak, és lesznek olyan dolgok,
melyeket már előre várnak
(a bábok, hangszerek vagy éppen
a színes labdák érkezését).
A mondókák és dalok közt
sok a hétről hétre ismétlődő,
ezáltal könnyen elsajátíthatóak
a szülők számára,
„hazavihetők”.
Ezek az alkalmak lehetőséget
nyújtanak ahhoz is, hogy azonos élethelyzetben
lévő anyukák (apukákat,
nagyszülőket is szívesen
látunk) és hasonló korú,
közösségbe még nem
járó gyerekek találkozhassanak.
Szeretettel várok minden érdeklődőt!
Jakabosné Kovács Judit |
