Köszöntő   Hírek   Mazsola Játszó   Manócska Muzsika   Rólam, munkámról   Hol, mikor?   Fotógaléria   Mazsola és     Manócska   Mindennapokra   Dalok, mondókák   Bábjáték   Drámapedagógia   Írásaim   Rendezvények   Sajtósarok   Ajánló   Kapcsolat     Zenei foglalkozás pár hónapos kortól három éves korú gyermekeknek és családjaiknak   „ A zene lelki táplálék, és semmi mással nem pótolható…” „Legyen a zene mindenkié…” Kodály Zoltán Legyen a tiétek is!   Kedves Manófalvi Manócskák, azaz gyermekeket nevelő Anyukák, Apukák, és Nagyszülők! Szeretettel várlak Benneteket Manócska Muzsika nevű baba-mama foglalkozásomra, melyen a kis Mazsolák kedvéért és magunk örömére közösen énekelünk, játszunk. A felnőttek kedvükre bővíthetik dalkincsüket és ölbelijáték-tárukat. Gyere, ha közelebb szeretnél kerülni gyermekeddel a zene világához, gyere, ha szeretnél együtt énekelni másokkal, vagy ha szeretnéd hallgatni, ahogy énekelünk. A gyermekek számára az anya hangjánál nincs szebb, fedezzük fel együtt a dalolás örömét, erejét! Az oldott légkörű félórás foglalkozáson énekek, ölbeli játékok, sétáltatók és élő hangszerjáték várja az érdeklődőket. Megszületik egy-egy kánon élménye is. Hangunkkal, érintésünkkel, a mondókák lüktetésével, a dallamokkal, az énekek érzelmi töltésével varázsoljuk el az egészen apró és cseperedő Mazsolákat és magunkat. A foglalkozásokra nemcsak egy-két-három éves gyermekeket, hanem egészen pici babákat és várandós anyukákat is várok. Mit énekelünk? - Értékes, időt álló dalanyag Népdalokat, évszakhoz és jeles napokhoz kötődő időt álló énekeket, értékes komponált műveket, ezen belül számos Kodály Zoltán által megzenésített Weöres Sándor verset és Gryllus Vilmos dalait. A foglalkozások mondóka- és dalanyaga alapvetően népi eredetű, elsősorban Forrai Katalinnak erre a korosztályra vonatkozó köteteiből. Az ölbeli játékok nagy része Sándor Ildikó gyűjtéséből valók. Szépirodalmi eredetű alkotások is elhangzanak a sétáltatók, az ölbeli játékok, a dallam, és ritmusvisszhang játékok során. (Weöres Sándor, Kányádi Sándor …) Más népek dalaiból is válogatunk, egy-egy különleges altatódal és más énekek erejéig, Törzsök Béla: Zenehallgatás az óvodában című kötete alapján. A szülők, nagyszülők által énekelt altatódalokat , népdalokat a gyermekek később, óvodásként, iskolásként is szívesen hallgatják. Hozzájárulunk ezzel érzelmi biztonságukhoz, miközben fogékonnyá tesszük őket a szépség és a művészet iránt. Mit játszunk? -Ölbeli játékok, hangutánzók, sétáltatók A dramatikus jellegű játékszövegek közül a prózai, mondóka jellegű, vagy énekes felelgetős szövegekkel ismerkednek a mamák, amelyeket a felnőttek alkottak a kisgyermekek számára, sok sok évvel ezelőtt. Ezek, a felnőttek alkotta gyermekköltészet kincsei, tulajdonképpen „ál”párbeszédek, hiszen a kisgyermek gyakran még nem is tud beszélni, amikor ezeket játszuk. Legnépszerűbbek egyes állathangutánzók de van olyan, énekes felelgetős játék, melyet ölbeli játékként csalogatunk elő (pl.: Szita, szitaszolgáló…). Sétáltatóknál az anyukák ölükben viszik a pici mazsolákat, a mondókára, énekre egyenletesen járva, ringatva a gyermekeket, sétálunk körbe a szülőkkel és a nagyobb gyermekekkel. Ezeknek is sajátos felépítésük, dinamikájuk van, a mondóka, vagy dal végén leguggolunk, gyorsulunk, vagy a végén „kitapossuk” a ritmust. Amit az ölbeli játékokról tudni érdemes: A testközelség, testkontaktus, az anyával való szoros testi-lelki kapcsolat ebben az életkorban elsődleges. Az ölbeli játékok ehhez nagyszerű lehetőséget teremtenek. Ezeket a pedagógia bizalmi, kapcsolatteremtő játékoknak is hív. Képesek olyan érzelmi közeget teremteni, melyben az egymásra figyelés, a szeretet kifejezése, az anya és a gyermek közötti metakommunikáció fokozottan jelen van, és a kicsik testi-lelki fejlődését szolgálja. Ezek közt megtalálhatjuk a höcögtetős, lovagoltatós, tenyérsimítós, csiklandozós, arc cirógatós, vonatozós, táncoltatós, hintáztatós, dögönyözős játékokat. Használatuk a hétköznapokban segítik a gyermekeket anyanyelvük elsajátításában, és ezek egyben a korai zenei és érzelmi nevelés alapkövei. Az ölbeli játékoknak jellegzetes felépítésük és „csak rád figyelek” hangulatuk van. Várakozásteli pillanatok, melyek csattanóval, örömteli végkifejlettel zárulnak (paskolással, csikizéssel, lecsúszással, magasba repüléssel…). Fontos, hogy sose maradjon el a csattanó, és elég időt szánjunk az ismétlésre. Így még jobban átélhetik a gyermekek ezeket az önfeledt perceket és a hatás sem marad el. Az ölbeli játékok, a közös mondókázás és éneklés, nemcsak a beszédértést, ritmusérzéket fejlesztik. Segítik a világ megismerését, és számos áttételes hatásuk van a személyiségfejlődésre és értelmi képességek alakulására. Ami talán még fontosabb, hogy szoros érzelmi kapcsolatot eredményez gyermek és szülő között. Ezek olyan páratlan pillanatok, amikor megérintjük, megöleljük, cirógatjuk gyermekünket a kezünkkel, és bizony a hangunkkal is körülöleljük. Zárásként álljon itt Sándor Ildikó Tücsökringató-ölbeli játékok című kötetének (2005., Hagyományok Háza, Népművészeti Módszertani Műhely) bevezetőjéből egy részlet: „Legelső élményünk, még születésünk előtti időszakból, hogy halljuk anyánk szívének szabályos, ritmusos dobbanását, érezzük minden mozdulásánál, ahogyan ringatózunk. Körülvesz minket, körülölel a biztonságot adó anyaméh. Valaha az újszülött gyermek első játéka volt, hogy anyja az ölébe vette, ringatta, megérintgette, testrészeit megnevezte egy rövid mondóka segítségével: Ezek a játékok mintegy a folytatását jelentik az anyaméhbeli élményeknek. Újra és újra felidézik a gyermekben azt a jó, biztonságos állapotot, közben segítik az átmenetet, gyengéden átvezetnek a kinti világba. Anyaként fedeztem föl az ölbeli játékokat... Megértettem, hogy e játékok legalább annyira jók a gyerekkel játszó felnőtt számára is, hiszen megadják az együttjátszás élményét, gazdagítják, elmélyítik, meghittebbé teszik érzelmi kötődésünket.” A Manócska Muzsikán elhangzott énekek és mondókák egy része a Dalok, mondókák menüpontban találhatóak, segítségként, otthoni felidézésükhöz. Az, hogy az ölbeli játékokat milyen mozdulatokkal és miként játsszuk, a foglalkozásokon sajátítható el leginkább, vagy felmenőinktől, illetve más élő minta alapján lehet feleleveníteni. Hogyan? Nem osztok ritmushangszereket, mert elég ha használatukra otthon lehetőség nyílik. A foglalkozáson így több idő jut az ismert és új dalok, ölbeli játékok ismétlésére, tényleges elsajátításukra. Így tudjuk hatékonyan göngyölíteni az év során a tanulandó énekeket, altatódalokat, hogy azokat otthon is el tudják énekelni és játszani a szülők. Ezzel a módszerrel több dal sajátítható el, mint azokon a foglalkozásokon, amelyeken hangszerosztás van. A karácsonyi énekekkel például már jóval az ünnep előtt ismerkedünk, hogy megérjenek a dallamok és szentestén az otthonokban is élő énekszó csendülhessen. Nem hallgatunk gépzenét sem. A foglalkozásokon az élő énekszón és hangszerjátékon van a hangsúly (furulyán, gitáron játszom). Fontos a személyes kapcsolat, hogy gyermekünk minél többet hallja a szülő hangját, lássa a tekintetét, és így válhasson zenei ingerek boldog befogadójává. Élünk a művészeti nevelés és a drámapedagógia szemléletmódjával, az érzelmi nevelés fontosságával, melynek a zene szerves részét képezi. Megtanulunk játszani a hangunkkal, a hangszínekkel, a tekintetünkkel. Egymásra hangolva együtt mozgunk gyermekünkkel, együtt játszunk, mozdonyok, pékek, vadászok, kertészek, favágók, lovak vagy épp lovasok vagyunk. A kicsinyek lába olykor fahasáb, vagy lóláb, a kezük hurka, a hasuk kulacs, erdei út, a hajuk sűrű erdő és még sorolhatnám. Drámapedagógiáról és a játék fontosságáról a Drámapedagógia és az Olvasnivalók menüpontban találhatóak további információk. Mit csinálnak a Mazsolák? Az egészen pici Mazsolák általában anyukáik ölében fekszenek, ülnek. A nagyobbak ücsörögnek a szőnyegen, van aki járkál, ismerkedik, ha kedvük van ölbe ülnek egy-egy játékhoz. Minden Mazsola hall, a hátukon is fül van, raktároznak, észrevétlen sajátítják el zenei anyanyelvüket. Picik és nagyok egyaránt felfigyelnek egy-egy dallamra, rácsodálkoznak a hangszínekre, és a muzsikára, és olykor egy-egy páratlan pillanat erejéig áhitatos csend ül a társaságra. A hatás otthon teljesedik ki, amikor a még beszélni sem tudó gyermek pittyegéssel kéri a „Fecskék búcsúzását” vagy térdünkre ül, mert höcögni szeretne. Miért jó rendszeresen járni a Manócska Muzsikára? A rendszeres részvétel elősegíti az énekes gátlások oldását, és az énekek, ölbeli játékok elsajátítását, hogy otthon is élvezhessétek az éneklés és a játék örömét. Amikor a hétköznapokban kisüt a nap, leesik az első hó, nyílnak a rózsák, harangoznak, madárcsicsergést hallotok, lepkét, békát, vonatot, hajót láttok, katicát reptettek, tóparton jártok, hintáztok, nevettek, vagy sírtok legyen mit eldalolni. Ha sort ültök a váróteremben, tudjatok játék nélkül is játszani a kicsikkel, hosszú autóúton énekelni, este az ágy szélén dúdolni. A foglalkozáson megismert, vagy felelevenített énekek egy része három éven túl is elkíséri gyermekeinket, és örök emlékké válhatnak számukra, velünk együtt. Kell ennél több? Az éneklés és játszás gyermekünkkel igazi ajándék az élettől, örül aki adja, örül aki kapja. Nagy szeretettel várom a Gyerekeket, Anyukákat, Apukákat, és Nagyszülőket ezekre a meghitt félórákra! Jakabosné Kovács Judit drámapedagógus Mazsola Játszó és Manócska Muzsika foglakozásvezető